HollanDia

Tetszik a könyvtárad! Nálunk is zajlik egy projekt, a neve Sün Tóbiás könyvtára. Az Éva kolléganőm által kitalált figura (http://www.platankonyvtar.hu/gyerek.html) a könyvtári ismeretek útján vezeti majd a gyerekeket - ha megnyerjük az idei pályázatot. A pénzen jönnek majd könyvtári ismereteket oktató pedagógusok, és jöhetnek ovis és iskolás csoportok. Tematikusan tálalt, mesei környezetbe helyezett és ezáltal vonzóvá tett könyvtári ismereteket sajátítanak el, és - reméljük - megszeretik a helyet és a könyveket. A  tavalyi pályázatra ennek egy bővebb verzióját adták be, az sokkal nagyobb volumenű - többmilliós - pályázat volt, és már lezajlott (sajnos nem mi nyertünk, hanem a nagyok, az OSZK, a Szabó Ervin stb.). A tavalyi platános tervek között szerepelt a könyvtári internetes böngészőfelület gyerekbaráttá alakítása, és egy könyvtári ismereteket tanító mesekönyv írása-rajzolása a Platán Könyvtár számára. Még a babáknak is készült volna könyvtári lapozó, és el sem tudom mondani, mennyi ötlet volt még. A mesekönyvet Berg Judit írta volna! Ő a Cipelő cicás mesék írója is (nézd meg: http://www.bergjudit.hu/cipelo/mesek_cipelo.html) Talán illik a cicás meséid sorába, nagyon kedvelem, Agócs Írisz rajzait különösen. A Platán Könyvtárban még varrni is lehetett cipelő cicát, mi is varrtunk Ágival, majd megmutatom. (ilyesmit készítettünk: http://www.bergjudit.hu/cipelo/mesek_cipelo_sajatcica.html) Jól kiválasztottad a Macskák társaságát, egyike volt a tavalyi Könyvparádé könyvmolyoknak vetélkedőn részt vevőknek ajánlott könyvek listáján. (Ez iskolai könyvtárak rendezvénye volt, amelynek döntőjét a Platánban tartották.)
A nagy könyvkínálatban az a jó, hogy bőven találhatunk a jó ízlésnek megfelelő gyerekkönyveket is (pl.: http://www.pagony.hu/). Különösen az ismeretterjesztő műfajban döbbenetes a fejlődés, elképesztően jó könyvek vannak. Pl. kicsiknek A Mit? Miért? Hogyan? sorozat:
http://www.scolar.hu/index.php?words=Szakk%F6nyvsorozat+%F3vod%E1soknak%2C+kisiskol%E1soknak&side=search Német könyvek fordításai, ahogy a régebbi Mi micsoda sorozat is. Az illusztrációkon ablakot nyithatnak a gyerekek, amelyben az adott dolog belsejét ismerhetik meg, vagy az ablakban lévő kép más módon egészíti ki a felső rétegben lerajzoltakat. A szöveg is kiváló. Persze vannak csicsás, tartalmatlan ismeretterjesztők is, de nem ez a jellemző. A szépirodalomból nagyon megy most a Harry Potter stílusú fantasy-irodalom, meg  a Brezina-féle sorozatdömping. De olvassák Böszörményi Gyulát, Bosnyák Viktóriát, Békés Pált, Balázs Ágit, a meseírók közül Bartos Erikát, Berg Juditot, Janikovszkyt, Marék Verát. A könyvtárba járó gyerekek kifejezetten szeretik a történelmi könyveket is, és meglepően nagy az érdeklődés a mondák iránt. A gyerekek - ha már klasszikus - inkább Benedek Elek újra kiadott történelmi könyveit veszik kézbe, Hegedüs Gézát ritkán és csak nagyobbak, úgy tűnik, egy-egy középiskolában kötelező A milétoszi hajós. A Gőgös Gúnár, a Mosó Masa és az Én, te, ő gyakran kölcsönzött könyvek. A Már tudok olvasni sorozat is megvan, de vannak hasonló újabbak is:
http://www.antikvarium.hu/ant/bongeszo.php?sorozat=olvasni-jo&tipus=sorozat&ujlekerdezes=yes&sorozatID=12366
http://www.libri.hu/sorozatok/?s_id=7057

Ne haragudj, hogy ilyen sokat írtam és büszkélkedtem a mi könyvtárunkkal, de abbahagyni is nehezen tudom, annyi klassz dolog van. Csak mire a legkifinomultabbá és legjobban felszereltté válnak a talpon maradó könyvtárak és gyerekkönyvtárak, addigra talán kihalnak a könyvek, és minden olvasni szerető családnak lesz e-book-ja. Vajon hogyan szolgálják majd vele a gyerekek kíváncsiságát, izgő-mozgó-lapozgató kedvét? Olyan felnőttesnek tűnik a könyvek jövője.

Sok történet szól arról, hogy a macskák többet tudnak az emberekről, mint hinnénk. Webber musicalje, a japán Murakami regénye: a Kafka a tengerparton, Csukástól a Mirr-Murr, Szabó Lőrinc Cilája  számomra valamiért vigasztalóak és feledhetetlenek. Most rátaláltam egy holland gyerekregényre, Annie M. G. Schmidt Andersen-díjas könyvére. A mese egy  újságíró fiatalemberről szól, aki nem tudott elég bombasztikus hírt hozni bulvárlapjába, írásait unalmasnak és érdektelennek ítélte a főszerkesztő. Már elbocsájtással fenyegetik, amikor macskája lánnyá változik, és régi macskabarátai segítségével a fiú segítségére siet. A macsik hírszerző társaságot alapítanak a legérdekesebb események kifürkészésére, Tibbe  sztárriporter lesz, felveszi a harcot még a nagyhatalmú dezodorgyárossal is.
( Csak a rend kedvéért néhány adat a könyvről. Címe: Macskák társasága, Damakos Katalin fordította, illusztrálta Carl Hollander, megjelent az Animus Kiadónál 2005-ben, ugyanekkor kapott Andersen-díjat.)
Ez a megnyerő,  mai viszonyokat tükröző történet akár engem is megvigasztalhatna, ha gyerekszemmel tudnék olvasni. Soha többé gyermekirodalomról – mondtam én sok-sok éve, most megszegem a fogadalmamat. Annyi minden történt különösen a „rendszerváltozás” időszakában, amikor az értékvédő kiadók szépen tönkrementek, keletkeztek viszont új, piacorientált cégek a limonádék, a bestsellerek és másféle könnyű olvasmányokat kedvelők igényeinek kiszolgálására. A gyerekkönyvkiadás is majdnem meghalt. Mintegy tíz év kellett a talpraálláshoz, vannak már jobb könyvek, színvonalra ügyelő kiadók, van interneten olvasható pim és oszk olvasmánytár a legkülönbözőbb szempontok szerint összeválogatva. Elérhető ugyanitt a gyermekirodalmi adatbázis, a könyvek közül néhányban az én munkám is benne van.

Adódott egy játék: vajon mit csinálnék, ha nekem kellene berendezni és állománnyal feltölteni egy 2010-ben nyíló gyerekkönyvtárat, ahová mobiltelefonokkal és számítógépes otthoni vagy iskolai háttérrel jönnek be az ismeretszerzés, netán az élvezethajszolás fáradságos útját, az olvasást választó gyerekek.

Az állomány listája: szerző – cím – esetleg fordító neve, plusz kis annotáció, így unalmas lenne. Inkább megnyitok egy kék polcot, ott ülnek a legkedvesebb figurák, a rendíthetetlen ólomkatonától Bárány Boldizsárig. Az én könyvtáramban először nem könyvet, hanem mesei szereplők bábjait vehetik a kezükbe a gyerekek. Mondjuk, a rendíthetetlen ólomkatonát választja a leendő olvasó. Gyere, keressük meg az Andersen-kötetet. Olvassuk el együtt ezt a mesét. Közben megtanulod, mi az a tartalomjegyzék, miért kell őrjegyet tenni a kivett könyv helyére, és legközelebb elmondod, melyik mese tetszett a legjobban, és miért. Ha nem tudod összefoglalni, mit olvastál, nem baj. Majd én kérdezek. Megkérdezem, mire emlékszel a legjobban, onnan indulunk el, hogy fölfejtsük, miért volt rendíthetetlen az ólomkatona. Azt már csak magamnak jegyzem meg, mennyi ólomkatona élt körülöttem, kiszolgáltatva a saját sorsának, hacsak azt is el nem vették tőle…
A bábokkal megtömött kék polc alatt húzódik egy piros. Rajta a könyvtár minden mesekönyvéből egy-egy illusztráció kinagyítva, papírkeretbe foglalva, hogy aki könyvet választ, előbb a rajzok közül válassza ki, melyikhez van éppen kedve. A papírkeret hátoldalán az illusztrátor nevét, és persze a szerző nevét, a mű címét olvashatod. Most már csak meg kell keresni a kiválasztott könyvet. Ez a módszer arra is jó, hogy megtudjuk a választások számának ismeretében, kik a legnépszerűbb rajzolók, mert korántsem biztos, hogy azt szeretik a gyerekek, akiket a kiadónénik is szeretnek…De ezzel nincs vége a válogatásnak. A kézben tartott egyetlen rajzról meg kell mondani, mi tetszik rajta, és milyen hangulatú könyvet vársz a rajz alapján.
Az állományról: magyar és külföldi klasszikusok. Nem sorolom, mindenki tudja von Haus aus. Gyűjteményes kötetek, versek és prózák. Minden napra egy mese, Fecskeköszöntő, Barackvirág, Doromboló. Ismeretterjesztő sorozatok: Így élt Marco Polo, Petőfi Sándor és még vagy harminc portré-kötet. Kolibri Könyvek. Már tudok olvasni. Régi sorozat, benne Fehér Klára, Bakó Ágnes, G. Szabó Judit, Mándy Iván, sokan mások. Nem kellene hosszú névsort írni.
Tematikus csoportosításban kalandos könyvek fiúknak, verses mesék kisebbeknek, meseregények nagyobbaknak. Külön a Gőgös Gúnár és a Mosó Masa írójának egy másik, elfeledett könyve az ÉN, Te, Ő a szófajokról.
A magyar történelem hagyományait nem Árpádsávos kitűzőkkel, inkább jól megírt történelmi olvasmányokkal, például Szép Ernő, Hegedüs Géza könyveivel adnám át.
A régi könyvek térképes katalógusának megrajzolásához nincs erőm. Talán még egyszer visszatérek rá. Hosszú is lenne újra végigbotladozni az úton, ami a régi Mosó Masától a mai Macskák társaságáig vezet.

Olykor elviselhetetlen volt a szürke ruhás öregasszony tekintetéből, mozdulataiból áradó néma aggodalom és szemrehányás – mint ma is.
Ilyenkor köszönés nélkül behúzta maga mögött az ajtót. Az ebédjét is otthagyta, pedig még nem evett. Mégis el kellett jönnie. Ha még egy percig marad, olyasmit mond, vagy tesz, amit utólag megbánt volna.
Ugyan mi köze neki ehhez az egészhez, gondolta már az utcán azt, amit odabent elhallgatott, s bosszúsan összébb fogta magán a köpenyt. Ám hiába tette, mert a fel-felélénkülő szél, mint gyerekek a hólyagot, telefútta a könnyű ballont, amely hátán párnává duzzadt.

(Részlet Békés Pál és Balla D. Károly Vonatjegy c., “egy mondatra csavart” novellájából.)

Sokan sokfélét írtak már a holland festő művészetéről. Olvastam róla, hogy bár a 17. század közepén élt, halála után jó száz évvel fedezte fel a francia festészet, többen elemezték színvilágát, tematikáját, fényfestő technikáját. Nekem is nagyon tetszenek finom vonású nőarcai, korántsem szépek, de nagyon egyéniek. Tetszik Vermeer vonzódása a szobabelsők és a térképek iránt. Nem  tudható pontosan, mennyire múlott az enteriőr festése megrendelőin, a tehetős polgárokon, akik esetleg szívesen látták viszont gazdagságuk tárgyi bizonyítékait az időtálló olajképeken.

Most, hogy Ági Hollandiában dolgozik, módja van eredetiben látni elég sok Vermeer-képet. Kíváncsi vagyok, közelről nézve is nyilvánvaló-e, amiről Timothy Brook ír a Vermeer kalapja című könyvében, vagyis arról, mennyire erőteljes nyomokat hagyott a festő munkáin Hollandia 17. századi világkereskedelmi tevékenysége, a világ kulturális kapcsolatainak megteremtésében elért eredménye.

Brook mint történész, Kínával foglalkozik, ez a könyve afféle „melléktermék”. Hollandia kereskedelmi kapcsolatait a Távol-Kelettel, és a Holland Kelet-indiai Társaság törekvéseit a világkereskedelem és a tengerjog szabályozására nem kizárólag  történeti forrásokra támaszkodva, hanem Vermeer képein látható tárgyakkal mutatja be, egyúttal elhelyezi őket az európai kulturtörténetben. Hét Vermeer-képet vesz szemügyre, elsőként a Delft látképét. Ezen felhívja a néző figyelmét a Kelet-indiai Társaság, a VOC  raktárépületére, így kezdi el a 17. századi történetet, amelyben indiánoktól vásárolt hódprémekről, dohányról és dohányzásról, a kínai porcelán európai elterjedéséről és utánzatok keletkezéséről, az ezüst fizetőeszközzé válásáról, a nem mindig kedvező diplomáciai kapcsolatokról, a hittérítésről, tengeri csatákról és veszteségekről, Indiában szőtt és a festményeken is gazdagon mintázott szőnyegekről esik szó. A katona és a nevető lány c. képen viseli a férfi „Vermeer kalapját”, ami a kor divatja szerint - a másolaton kevéssé kivehető apró tárgyakkal - van díszítve.A levelet olvasó nő szőnyege olyan plasztikus, mint egy igazi perzsa szőnyeg, A kártyajáték résztvevői ugyancsak hasonló szőnyegen könyökölnek, a kínai gyümölcsöstálról pedig bebizonyítja a szerző, hogy hamisítvány. Leleplezi az álkínai motívumokat, bár hozzáteszi, hogy akkoriban nem sokat törődtek az eredetiséggel, elegendő volt a gyümölcsöstál a gazdagság látszatához.

A geográfus magyarázó mozdulata a térkép fölött olyan hétköznapi, mint a Mérleget tartó nő finom kéztartása, a szobabelső és a tárgyak, amelyekkel foglalatoskodnak, sokat árulnak el a korról és az akkor élt emberekről. Valószínű, hogy a bájos arcú nő Vermeer felesége, éppen ezüstöt mér, nem érmékben, hanem ezüstrudak súlyában is meg lehetett határozni bizonyos termékek árát. Elmondja még a szerző kutatásainak eredményeképpen, hogy ez a páratlan festő, akinek késői korokban is kevés követője akadt, szegényen halt meg, műveit ma számos hazai, európai és amerikai gyűjteményben őrzik.

Brook könyve  gazdagon és szerteágazóan mutatja fel Hollandia történelmének néhány évtizedét az 1600-as évekből, a ma divatos szóval globalizációnak mondott világjelenség kezdeteiről.  Vigyázat! Nagyon tartalmas, nem könnyű olvasmány, aki teheti, legalább nézzen bele!

„Batáviában a fogházfolyosón jobbra van a lépcső, balra a foglár irodája, és a fal végig zöld olaj…”  Életemben először ekkor hallottam Batáviáról, amikor is Fülig Jimmy felkészíti a Boldogság Szigetek uralkodóját a szingapúri alvilág megismerésére.
Ma már kevesen vannak, akiknek a szívét megdobogtatják P. Howard sorai, mi azonban hosszú passzusokat tudtunk szó szerint a Piszkos Fred, a kapitányból, meg Az elveszett cirkálóból, és a többi Rejtő-regényből, mert előttünk így nyílt ki a nagyvilág, a Nyugat, az egzotikus Távol-Keletről meg az idegenlégióról nem is beszélve.

Szóval: Batávia. A  VOC-nak, a Holland Kelet-indiai Társaság  hadi és kereskedelmi hajójának neve az újraácsolt múzeumé, ahol rá lehet érezni, milyen óriási jelentősége volt a 17. századi Hollandiának a világ távoli pontjai feltérképezésében, és milyen távlatokat nyitott a keleti kultúrák és Európa összekapcsolásához. A hajó akkoriban bonyolult és veszélyes üzem volt, a múzeumhajó látogatói közelről ráérezhettek. A kapitányoknak nemcsak a tengert, a szél és a víz erőit kellett legyőzniük, hanem a kalóztámadásokat is.  Ellenséges viszonyban hajóztak akkoriban a hollandok és a spanyolok, a part menti kínai, japán, indonéz helyi hatalmasságokkal vagy üzletet kötve, vagy nem. De aki ott volt a múzeumhajón, mindezt jobban tudja.

Elkezdtem keresgélni a  googlival, mit lehet tudni még Batáviáról. Ilyeneket hozott elő, hogy:1. Batavie Holland kormányzóság Jáva szigetén, 1 milliós a lakossága.
2. Nagy és fontos város Jáva szigetén, annak ny-i oldalán, a Csi-Livong kis viz torkolatánál, melynek vize csatornákba levezetve, azt egészen behálózza, egy lapos öbölnél. B. fővárosa a hollandiak összes kelet-indiai birtokainak. A régi és uj városból áll; amaz a tenger partján, a XVII. sz: beli hollandi városok mintájára, magas házakból épült; most (1890-ben!!) nagyobbára csak árutárakul és üzletkötések helyéül szolgál. Nagyobb tudományos társaságok is alakultak a tudományok és művészetek művelésére. A lakosok száma (1890) 99,527 volt, köztük 7302 európai, 25,579 khinai, a többi benszülött; a khinaiak és benszülöttek részint az ó városban, részint az európaiak városrészei körül laknak; a khinaiak hazai szokás szerint, a benszülöttek pedig bambuszból épített kunyhókban. B. ipara jelentékeny, kereskedelmi forgalma rendkívül nagy; ennek fentartására a hollandi kormány a régi, eliszaposodó kikötő helyett; Tandsong Prioknál, a város közelében ujat építtetett. 1886-ban 1606 hajó fordult meg kikötőjében. Tíz európai hajózási társulat rendes összeköttetést tart fenn B.-val. A kivitel főcikkei: kávé, cukor, rizs, fűszerek, cin, bőrök és arak. Az összes forgalom értéke kitesz mintegy 40 millió hollandi forintot. Az osztrák-magyar monárkiának is van konzula B: ben. B.-t 1619-ben alapították a benszülöttek, Csakatra (vagyis: Dzsakarta) nevü helységének romjain; eleinte falakkal volt körülvéve, de ezeket 1808-ban lerombolták. 1811-16-ig az angolok birtokában volt.

Történelem szakosokat kérdezgettem, mit tudnak a Batáviai Köztársaságról. A hollandok biztosan ismerik saját történelmüket, nekem például új volt ez itt:
Batáviai köztársaság
név alatt szerepel a Pichegru tábornok által meghódított Németalföld 1795 jan. 26-tól 1806 jun. 8-áig. Az egyes tartományok elvesztették függetlenségüket, a kormányhatalmat pedig az ujonnan alakított törvényhozó testület és az öt tagu direktorium kezelte; ez utóbbinak helyére 1805. egy kormányzó lépett. Németalföld ez egész idő alatt teljesen ki volt szolgáltatva a franciáknak és anyagi téren roppant károkat szenvedett. 1806. Napoleon császár a köztársaságot királysággá alakította és öccsét, Lajost ültette a trónra. V. ö. Mangold világtörténelmében 3. köt. 189. és 203. 1. Jorissen, De eerste coalitie en de republiek der vereenigde Nederlanden. U. az: Napoléon 1. et le roi de Hollande. 1806 -1813. Vitrvnga, Geschiedenis der Bataafsche republiek 2. köt.

Batávok
Germaniából kivándorolt néptörzs, mely a Rajna torkolatánál, a Rajna, Vahalis és Mosa által képezett szigeten (Insula Batavorum) települt meg. Később odább, délre terjeszkedett. Fővárosa Lugdunum Batavorum (ma Leyden) volt. Augnstus uralkodása alatt a B. a rómaiaknak szövetségesei voltak, kiknek főleg lovasságukkal nagy szolgálatokat tettek germaniai hadjárataikban. A terhes viszonytól megszabadulandók, ismételten fellázadtak. A legjelentékenyebb lázadás élén Vespasianus idejében (Kr. u. 69-70). Claudius Civilis állott. Bár vállalata meghiusult, a B. adómentesek maradtak. más tekintetben is a rómaiak jóindulatát élvezték.

Összefoglalás:A hollandok a 16. század vége felé érkeztek Jayakartába. 1619-ben a Jan Pieterszoon Coen parancsnoksága alatt álló Holland Kelet-indiai Társaság csapatai meghódították a várost és a Jayakarta nevet Batáviára változtatták, amely egy Hollandiában a római időkben élő törzs latin neve volt. Batávia volt Holland Kelet-India gyarmat fővárosa. A hajónév eredete tehát nem a jávai város nevéből ered, hanem jóval régebbről: a holland nép germán eredetű törzseinek nevéből.

Nemsokára írok még valamiről, ami a Holland Kelet-indiai Társaság működéséhez kapcsolódik.

Nem merek belépni. Olyan gyakorlat következik, ami fájdalmat okoz a két hónapja beteg vállamnak. Eddig mindent végigcsináltam, hogy mint egy szakácskönyvben, csak kipróbált recepteket adjak.  Akkor most nekiveselkedem.
***
5.tekercs. Jieng Men, a Lényeg  Ajtaja a vesére nyílik
Ülj egyenesen. Dörzsöld  a tenyeredet sokáig, jó erősen, hogy felmelegedjen. Lélegezz mélyet, tartsd benn a levegőt, és helyezd a két meleg tenyeredet derekadon a vesetájékra, körkörösen masszírozd huszonnégyszer, enyhe nyomással. Fújd ki a levegőt, ismét forrósítsd föl a tenyeredet, ismételd meg a masszázst, közben koncentrálj a Yi-re, arra az energiára, ami a művelettől a vesédben keletkezik, és küldd el az energiát a köldöködhöz – a Haskerékhez, ahogy a taoisták nevezik -, érezni fogod, hogy a forróság felmelegíti az alhast és a Dan Tient.
A vese erősítése nagyon fontos. Itt keletkezik az Eredeti Chi, rajta múlik  az ivarmirigyek működése, a hormontermelés. Akinek gyenge a veséje, az maga is gyenge, libidója alacsony és gyorsan öregszik.
Hogy el ne veszítsd a megszerzett és újra képződött Jienget, a lényeget, Dan Tien légzést kell alkalmaznod. Vagyis: levegővétel, meleg kézzel masszírozás, Dan Tienre (napfonat), majd az alhasra koncentrálás, levegő kifújása, új levegő, ismétlés.  Ezzel a módszerrel tartod meg és termeled újra az Eredeti Chit, az életerőt.
***
6.tekercs. Vállkörzés (ez is fáj – nekem)
Ülj egyenesen. Lábadat nyújtsd ki, lábujjaid felfelé nézzenek. Karodat hajlítsd be, alkarod párhuzamos a lábaddal. Ujjaid lazán a lábujjak felé néznek. Most mozgasd a karjaidat egy függőleges kör mentén kilencszer előre, kilencszer ellenkező irányba.
A karodban  hat csatornában kering a Chi. A vállkörzés fölerősíti az energiát, és a lábadon is átáramlik, mert a tested természetes ösztöne kiegyensúlyozza a Chit a szervezetedben.
***
7.tekercs. Na, ez nekem már nem fog menni. De te megpróbálhatod, ha ki tudod nyújtani a karjaidat egyenesen fölfelé. Fűzd össze az ujjaidat, tenyeredet fordítsd ki, tarts a fejed fölött egy képzeletbeli súlyt három másodpercig, majd tedd az összefűzött kezedet a fejedre, nyomd lefelé,  a fejeddel viszont nyomjál fölfelé. Három másodpercig időzz ebben a helyzetben, utána nyújtsd magad elé a karjaidat, hajolj előre lazán begörbítve a hátadat, és fogd meg a lábujjaidat. Még hatásosabb a gyakorlat, ha kezed középső ujját a lábad középső ujja alatti párnás részre nyomod, ez itt a Bugyborékoló Forrás, egy üreg, ami a vesékhez csatlakozó vezetéken van. Még jobban tudod így serkenteni a veseműködést, és fölerősíteni az Eredeti Chit. Ismételd legalább kilencszer!
***
8.tekercs. Jou Tian Mann Yunn.
A fordító szerint ez azt jelenti, lassan szállítsd el az eget. Nem tudom értelmezni. Mégis, az előző gyakorlatok célja szerint most is valamiféle bensőséges kapcsolat megteremtésére kell törekedned, valami sajátos energiaképzésre, ami összeköt a végtelennel, közben erőt ad. Nem is kell mást csinálnod, csak nyugodtan ülnöd, érezned saját belső erődet, „tüzedet”, amiről elképzeled, hogy kivezetődik a bőrödre, körbevesz és védőpajzsot alkot a tested körül. Eközben nyelj kilencszer, hogy fenntartsd a Chi keringését, és összpontosíts  a Dan Tienre.

A Nyolc Brokáttekercs további állógyakorlatai haladók számára vannak kitalálva. Gondolom, alapozásnak ennyi elég lesz. 

Yang doktor leegyszerűsített magyarázatait még egyszerűbbre faragni talán nem is lehet. Közben lényeges részletek vesznek el abból a gazdag és minden mindennel összefüggést mutató világképből, ami több ezer év alatt jött létre  a keleti kultúrákban. Ráadásul a Nyolc Brokáttekercs pici része a nagy egésznek, mini filozófia egyszerű testgyakorlatokhoz.
***
1. Mély tudat, koncentrálás, szellem
Ezek a fogalmak vezérelnek, amikor hozzáfogsz az első gyakorlathoz. Ülj egyenesen, kissé felemelt fejjel, szemedet hunyd be, koncentrálj a plexus solarisra. Légzésed egyenletes, nyugodt.Dr. Yang szavaival: „ Tudatunk világos és tiszta. Sűrítsük össze belül a Yit (tudat) és a Shent (szellem), amig a Shen békés lesz, a Chi pedig lesüllyed. A Yi legyen a középső Dan Tienen (ez a plexus solaris kínai neve). Meditáljunk így 3-5 percig.”
Ha a kezedet tenyérrel fölfelé egymáson tartod az alhas előtt, tudatod szilárdan a középpontban marad. Ezt a koncentrált tudatot emeld föl a felső Dan Tienbe, a Shen (tudat) felébred, energiaszinted megnő. A gyakorlatban az történik, hogy lassan felemeled a két kezedet, összekulcsolod a tarkódon az ujjaidat, befelé nyomod a nyakadat, miközben arra gondolsz, hogy a fejed búbja és a hátad kifelé  illetve fölfelé terjeszkedik. Ez a képzeletbeli mozgás megnöveli a mozdulataid erejét, és hatékonyan elmulasztja a fejfájást, a nyaki merevséget, elűzi a szomorúságot. Dr. Yang szavai ugyanezt jelentik, csak szépen, ékesen, brokáttekercsbe göngyölve.
***
2. A kéz tartja a Kuen Luent
Nem kell megijedni, a második tekercset is könnyű kibontani. Kuen Luen Kína egyik legmagasabb hegye. A gyakorlatban a saját fejeddel azonosítod, ráadásul könnyedén, két középső ujjaddal tartod, tenyeredet a fejbiccentő izom szélére szorítva. Az előző gyakorlat kéztartása szerint tolod előre a fejedet, de erővel nyomod hátra a nyakizmaiddal.  Gerinced erősödik, hátfájásod elmúlik.
Előbb kellett volna mondanom, hogy ez a gyakorlat fogcsattogtatással kezdődik, jó hangosan és erősen, legalább harminchatszor.
***
3. Dobolás a Jáde Párnán
Az előző mozdulatsor folytatása. Tenyereddel betakarod a füledet, a középső ujjaidat a koponyád hátoldalán, a kiugró csont alatt tartod (ezt nevezik Jade Párnának), és a mutatóujjaidat csettintve lecsúsztatod a középső ujjakról. Sokszor ismételd, hogy a mozdulat és a hang, a csettintő hang rezgéseket keltsen a fejedben. Ha leveszed a kezed a füledről, különös jó érzés fog eltölteni, mintha éppen most ébredtél volna, tiszta fejjel, vidáman.
***
4. Lazítsd a Tian Juh-t
Másképpen Égi Oszlopot, azaz, a saját nyakadat. Tehát ülsz, kezed tenyérrel fölfelé, lazán az alhas elé engedve, fejedet jobbra-balra forgatod legalább huszonnégyszer. A nyakadon nyolc Chi-csatorna halad át, ( kilépő idegek a gerincoszlop felé-mellé), vagyis, ha fáj a fejed, ami a Chi pangásának tudható be, az erőteljes fejforgatástól biztosan elmúlik.
Szádban a nyelved, a Vörös Sárkány sem marad munka nélkül. Körözz vele a fogaid körül, az összegyűlt nyálat nyeld le, és hogy új tudjon képződni, fúj fel az arcodat hordószerűen, majd ismételd a körözést, arcfelduzzasztást, nyelést. (Megjegyzem, kozmetikai szempontból se haszontalan az arcizmok tornáztatása, bár erről nem szólnak a tiszteletre méltó brokáttekercsek.)
A következő négy tekercset holnap kigöngyölgetem, jó?

Az egészséges és boldog élet lehetőségei  több ezer év óta foglalkoztatják az embereket. Minden kultúra másképpen viszonyul a kérdéshez. Nekem nagyon rokonszenves minden keleti szemlélet, illetve minden olyan világkép, amiben az embert mint a természet részét képzelik el, és a helyét is ebben a viszonyrendszerben jelölik ki. Azt is jól tudom követni, ha befelé irányuló figyelemmel  kísérjük a saját szervezetünk működését. A Hatha jóga gyakorlatai például ilyenek voltak. Sajnálom, hogy nem tudtam folytatni, mert elköltöztünk Pestről. Helyette gerinctornára jártam, az is jót tett, de mégis más volt, mint amiről most  Dr. Yangnál olvasok az egészség és az ép elme megőrzéséről.
Dr.Yang kortársunk.  Mérnökember. Elhatározta, hogy megismerteti a nyugati világgal a „brokáttekercsekben őrzött” , eredetileg katonák számára előírt testgyakorlatokat. Egy bizonyos Fei marsall tette kötelezővé a hadsereg számára Kína történetéhez viszonyítva nem is olyan régen, az 1200-as években, amikor  sok támadás érte a birodalmat. A Nyolc Brokáttekercs gyakorlatai megerősítették a katonák öntudatát, belső tartását. A nyolc alapozó gyakorlat nem nehéz, de tudni kell, mit miért csinálunk, és hogyan nevezzük  a mozgássort, amelyek révén energiával töltődünk fel. A Tai Chi és a Chi Kung elméletét megismerve nem lesz nehéz dolgunk.
Sajnos, még mindig nem kezdhetünk hozzá a gyakorlatokhoz. Dr. Yang előbb elmagyarázza, milyen elemekből tevődik össze az emberi erőnk. A nyugati gondolkodásban létezik hasonló, mondjuk, éppen a Chi, amit szüleinktől kaptunk, maga az életerő (= gyenge elektromosság, ez szűnik meg, amikor meghalunk.) A szellem ereje= a Shen. Erős jellem, világos gondolkodás, a szabadon áramló Chi révén valósul meg.  A Jieng a legfontosabb, ami bennünk él, az Eredeti Jieng, vagyis az élet gyökere. Ezt nehéz megérteni, illetve összekapcsolni a nyugati gondolkodás megfelelő elemeivel,  talán mi ilyenkor a teremtő Istent emlegetjük, minthogy egyistenhívők vagyunk. Ez a bizonyos Jieng, ha megszületünk, a vesénkben lakozik, rá kell vigyázni a legjobban.
***
Most elfáradtam. Sok elméleti tudással kell megismerkedni, hogy elkezdhessük a gyakorlatokat. Holnap folytatom, jó?

Igaz, itt most se Hollandiáról, se Kínáról nem lesz szó, csak azt akarom mondani, hogy olvasok egy török könyvet. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Isztambul c. emlékiratát gyermekkoráról, családjáról, a Boszporuszról és más érdekes helyszínekről. A 14. fejezet címe a Solit inpök erdlöf. Már éppen izgatottan figyelem, mi lehet ez a török bölcsesség, hová jut a szülővárosához erősen ragaszkodó író. Teljesen törökül hangzik  a cím, már-már elfogadom, hogy sose tudom meg, mit jelent, amikor fény derül a titokra. Magyarul kell olvasni, visszafelé.

Buddha egyik arcáról:
A házi oltáron kék bársonyba öltöztetett, gyöngyökkel és arany láncokkal fölékszerezett Buddha emeli intésre a kezét. Három, almára hasonlító gyümölcsöt tett elé a háziasszony, legyen mit ennie, ha hosszú útra indulna. Átnéztem  számos Bódhiszattva leírást, úgy tűnik fel, a  szentkép leginkább Kuan-jin női tulajdonságait tükrözi, a könyörületesség és a részvét testesülnek meg benne. A 10. század óta ábrázolják felemelt mutatóujjal, de van olyan festmény is, amin összetett kézzel imádkozik. A házioltáron ez a változat a  nagy Kuan-jin ölében kapott helyet. Kuan-jin a gyermekáldás, a szülés, a bajok, betegségek idején segít. Ő a női lakrészek védelmezője – nem véletlen, hogy a lépcsőfordulóban van az oltár – és ő a veszélyes foglalkozást űző emberek pártfogója is.
Jó lenne tudni, vajon kiterjed-e Kuan-jin hatásköre azokra, akik nem jártak még a buddhizmus szövevényes útjain.